Bük és Bükfürdõ között kerékpárút található, ami egészen az ország határig ki van építve. A kerékpárút végén, az Osztrák-Magyar határon határátkelõ található, amin kerékpárral át lehet menni a pár 100 méterre található locsmándi (Lutzmannsburg) fürdõbe. Bővebben

Szebb kapuja aligha van az országnak, mint a határ mentén fekvő kicsinyke város, Kőszeg. A hajdan falakkal körülvett belváros főtere, a Jurisics tér évszázadokkal repít vissza minket az időben. Városnézés közben érdemes megpihenni a Szent Jakab-templom előtt, amely egy 13. századi templom helyén épült 1405 táján.

Sárvár, a nyugat-magyarországi régió dinamikusan fejlődő, tizenhatezer lakosú kisvárosa. Sokarcú és sokszínű, gazdag múlttal rendelkező város. Több mint ezer esztendős történelme során számos kézzelfogható és a kultúra által megőrzött értéket halmoztak fel itt.

Magyarország műemlékekben második leggazdagabb városa, 1975-ben megkapta az Európa-díjat, a műemlékvédelem nemzetközi elismerését. A város jelképe a Tűztorony, melynek alapjait a római korban rakták le. A 13. századi Kecske-templom országgyűlések és királykoronázások székhelye is volt történelmünk során. A középkori ózsinagóga ma múzeumnak ad otthont. Sopront pezsgő kulturális élete miatt is érdemes felkeresni, a kínálatból kiemelkedik a Soproni Ünnepi Játékok és a Tavaszi Napok eseménysorozata.

Ha keleti irányban hagyjuk el Sopront, a Fertő-tó különleges vadvízországába csöppenünk. A tavat változatos táj veszi körül, és része a közel húszezer hektáros Fertő-Hanság Nemzeti Parknak. Esterházy Miklós herceg a 18. században barokk kastélyt  építtetett Fertődön, amely ma múzeumként működik.

Az osztrák határ mentén fekvõ Bozsok híres szépen renovált Sibrik-kastélyáról, mely egy természetvédelem alatt álló hatalmas parkban áll. Bővebben

Érdemes ellátogatni Cákra, ahol a népi műemlék pincék megtekintése és egy kis borkóstolás után ugyancsak jólesik megpihentetni a szemet a védett szelídgesztenyésen. A velemi Szent Vid-hegyen álló középkori vár helyén épült templom megtekintésére is érdemes némi időt szánni.

Claudius császár Kr. e. 43-ban alapította birodalmának egyik legészakibb városát, Saváriát, a mai Szombathely elődjét. A város büszke közel két évezredes hagyományaira. Egyik legféltettebb kincse az Iseum, az egyiptomi Isis-kultusznak Pannónia területén feltárt legnagyobb szentélye.

Szombathely és Kőszeg között félúton, Gyöngyösfaluban található a Holdfény Liget, az Alpokalja kalandparkja. A ligetben található Magyarország egyik legnagyobb drótkötélpályája, ahol 1-12 méter magasságban lehet csúszni, mászni, egyensúlyozni.

A község legkiemelkedőbb, Európa hírű műemléke az a gyönyörű román kori templom, amely a település központjában, egy fennsíkon áll. Az egykori bencés apátsági templomot Szent György lovag és vértanú tiszteletére szentelték fel a XIII. század közepén. A templomhoz monostor is tartozott.

Az ország legnagyobb arborétuma. A Jeli Arborétumot 1922-ben kezdte kialakítani gróf Ambrózy-Migazzi István. A párás, szűrt napfényű környezet kialakításához több tucat fenyőfélét, tuját, tiszafát, babérmeggyet, buxusok, madárbirsek és borbolya félék tömegét ültette el. A sétautakat páfrányokkal, nárciszokkal, liliomokkal szegélyezte. A kialakult mikroklíma már alkalmas volt a rododendronok telepítésére.

Aki Nagycenkre látogat, a magyar történelembe látogat, aki a Széchenyi Kastélyban jár, reformkori históriánkban tesz idõutazást, hisz itt szinte minden emléket a "legnagyobb magyar" gróf Széchenyi Istvánnak és családjának haladó szelleme hat át. Nagycenk egyedülálló múzeuma, Ybl Miklós által tervezett temploma, nosztalgia kisvasútja, híres hársfasora, a zarándokhelynek számító Széchenyi Mauzóleum, és elegáns méntelepe miatt ismert kirándulóhely.